Nemzeti ünnepünkön tisztelettel emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméire és hőseire Martfű nevelési és oktatási intézményei, az önkormányzat intézményei, a város civil szervezetei és lakói. Istentisztelet, ünnepi műsorok, beszédek és kórushangverseny idézte városunkban az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményét.
Az óvodások a Damjanich-emléktáblát és az 1848-49-es emlékművet díszítették zászlóikkal, Rákóczi toborzón vettek részt, majd a Martfűi Néptáncegyüttes bemutatóját is megtekintették. A Martfűi József Attila Általános Iskola erre az alkalomra összeállított színvonalas előadásával emlékeztek az iskolai és a városi ünnepségek résztvevői.
Ünnepi beszédében dr. Urbán-Szabó Béla a városi megemlékezésen a 48-as ifjak tetteit méltatva arról beszélt, hogy ezeknek a fiataloknak március idusán sikerült felébresztenie a közösségi szellemet, közösséggé varázsolni az egymás mellett élő társadalmi csoportokat. „Az a titokzatos energia, amely néhány elszánt ifjú nemzete iránti odaadásából keletkezett, takarékra csavarható, elhallgattatható és megtagadható akár évtizedekig is, de a legváratlanabb és a legreménytelenebb pillanatokban elkezd világítani, elkezd beszélni, hívó szóvá válik.”
„Nekünk Petőfi Sándorék álma szerint szabad, egyenlő, testvéri életet kell teremtenünk, hiszen ez jövőnk záloga. Tanuljunk a múltból és legyünk büszkék arra, hogy magyarok, és arra is, hogy martfűiek vagyunk. Higgyünk a szemünknek, olvassuk le a történelem üzenő faláról, amit szóval, tettel, vérrel a ’48-as magyarok nekünk írtak oda: Merjünk a jövő emberei lenni!” – hangsúlyozta az önkormányzati képviselő.
„Az egység sikerrel járhat!” – fogalmazott az Ünnepi Istentiszteleten Kupai-Szabó Kornélreformátus lelkész, az egymás melletti elbeszélést, a közös emlékezés hiányát hangsúlyozva. – Az, aki közösen emlékezni sem tud, hogyan fog majd karöltve, összefogva a másikkal országot, nemzetet, vagy hazát építeni? Ha magyar ember a magyar embernek mindig farkasa marad, hogyan fog egyről a kettőre eljutni? Hány és hány magyar beszél más nyelvet? – ezekre a kérdésekre keresett válaszokat beszédében Kupai-Szabó Kornél, a nemzeti összefogás hiányosságait a családi kapcsolatokra, házasságokra is lebontva, az egymás melletti elbeszélés, időhiány vagy önzőség miatti emberi gyarlóságokat sorolva. Mint mondta, tudnunk kell szünetet tartani, hogy legyen időnk odafigyelni a másikra. Ez a feladatunk március 15-én is, egyrészt visszatekinteni, emlékezni, másrészt odafigyelni arra a magyar honfitársunkra, aki mellettünk él.
Az általános iskolások megemlékező műsora után díszmenet indult az 1848-49-es emlékműhöz a Szent István térre, ahol az önkormányzati intézmények, a nevelési – oktatási intézmények, helyi civilközösségek képviselői helyezték el koszorúikat a lovas szobor talapzatánál.
A megemlékező rendezvénysorozatot március 15-e délutánján Ünnepi Kórushangverseny zárta a Művelődési Központban. A fellépők között a Kossuth Nyugdíjasklub Népdalköre, a Martfű Városi Női Kar és a Tiszaföldvári Férfikar kórusmuzsikáit hallgathatta a közönség, ezúttal Fehérvári Ágnes fuvolaművész műsorával is gazdagítva a hangverseny repertoárját.
Magyar Mária
Tovább a 2018.03.15 – Március 15-i Városi Ünnepi Megemlékezés képgalériához>>>
Tovább a 2018.03.14 – Március 15-i megemlékezés – Játékvár Óvoda és Bölcsőde képgalériához>>>
Forrás: /martfu.hu-2018-03-20 17:01/
