A Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár önkormányzati intézmény nevének Mariházy Miklós Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár elnevezésre módosításáról tájékoztatta a képviselő-testületet Asztalosné Kocsis Enikő intézményvezető a testület 2021. novemberi 25-i ülésén.
A képviselő-testület javasolta, hogy a döntés meghozatala előtt az önkormányzati képviselők és a szakma munkatársai tegyenek más névadó személyekre is ajánlást, amelyeket az önkormányzati médiafelületeken is közzé kell tenni, a lakossági vélemények megismerése érdekében.
– A Művelődési Központ ebben az évben ünnepli alapításának 60. évfordulóját. Ez a jeles esemény alkalmat ad arra, hogy egy régi elhatározásunk váljon valóra: méltó, országos elismertségű és a kultúrában magas színvonalon alkotó személy nevét adjuk városunk kulturális intézményének – mondta el az intézményvezető a testületi ülésen, hozzátéve, hogy a 2018-ban megújult kulturális törvény és az intézmény közösségei is erre ösztönöznek.
Az elmúlt évtized helyi kultúra kutatásának eredményeként szeretnék a jubileumi évben Mariházy Miklós, (eredeti nevén Kövér Miklós) martfűi földbirtokos, színész, a szolnoki és a kecskeméti színházak igazgatójáról elnevezni az intézményt, aki életével, kiemelkedő kulturális munkájával példa számukra.
A képviselő-testület döntésének megfelelően elkészült a Művelődési, Oktatási, Sport, Civil és Egyházi Kapcsolatok Bizottsága névadási javaslata. Földi Edina bizottságvezető tájékoztatása alapján a képviselő-testület tagjaitól határidőre az alábbi nevek és javaslatok érkeztek:
– MARIHÁZY MIKLÓS (szül.: Kövér Miklós)
– Dr. BAKONYI PÉTER
– F. NAGY GÉZA
– PÉCSKŐI MIKLÓS
– NE VÁLTOZZON AZ INTÉZMÉNY NEVE (Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár)
Leírás a jelöltekről:
MARIHÁZY MIKLÓS, eredeti nevén Kövér Miklós 1870-ben született. A kultúrát támogató művészember a hazai kulturális életben színészként, színigazgatóként országos érdemeket szerzett. Családjának többi tagjához hasonlóan gazdálkodással foglalkozott Martfűn és környékén lévő, közel 3000 holdas birtokán. A Mariházy nevet családi birtokukról, Mariházáról vette fel, ahol született, a tekintélyes és gazdag nemesi Kövér család sarjaként.
A színházhoz kötődő vonzalma miatt nagyot változtatott az életén. Színitársulatot alapított, színészként Aradon játszott, majd a Kecskeméti Katona József Színház és az újonnan alapított Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójaként, társulatával mindkét városban nagy sikerrel játszott. Nemcsak színészként és igazgatóként vívott ki magának tekintélyes nevet, hanem mint az Országos Színészegyesület tanácsosa is. Munkáját miniszteri kitüntetéssel honorálták.
A gazdasági életben, a martfűi gőztéglagyára és Martfű-puszta felvirágoztatásában is sikereket ért el. Vagyonát azonban feláldozta a színművészet oltárán, a századelő gazdasági és politikai zűrzavarában egészen elszegényedve halt meg 1930-ban.
Dr. BAKONYI PÉTER városunk fiatalon elhunyt polgármestere Martfű tiszteletreméltó, szeretett egyénisége volt. Munkássága, az általa képviselt erkölcsi hozzáállás, a magas fokú szakmai végzettség, tudás, ugyanakkor közvetlen magatartása a lakosságban nagy tiszteletet váltott ki.
Élete, munkája során tágabb értelemben a kultúra jelentőségét hirdette, ennek fontosságát példázta, képviselte: a műveltséget, az olvasottságot, a tanulást, a folyamatos önképzést, a klasszikus értékrendet. Magánkönyvtára, mely speciális szakkönyveket tartalmaz, a Művelődési Központ kutatószobájába került, gazdagítva annak gyűjteményét.
F.NAGY GÉZA 1944 őszétől dolgozott a Cikta Rt. szakiskolájában. A Martfűi Általános Iskola felső tagozatán az iskolák 1948-ban történt államosításától kezdődően tanított földrajzot, biológiát és kémiát. A tanítást nyugdíjasként is folytatta 1984-ig. Kiépítette az iskola három szakszertárát, különösen a földrajzi és kémiai gyűjteménye volt híres a megyében. 1984-ben a Martfűi Kultúrháznak ajándékozta a biológiai, kémiai, valamint ásvány- és kőzetgyűjteményét.
A közösség érdekében élete teljes folyamán tevékenykedett, ennek egyik bizonyossága a martfűi templomok felépítéséért végzett tevékenysége. Református létére nemcsak a saját felekezetének templomépítésében, hanem a katolikus Szent Tamás-templom felépítésében is részt vállalt, anyagilag és kétkezi munkájával egyaránt.
Önkéntes mentősként és tűzoltóként 1950-es 1956 között elévülhetetlen érdemeket szerzett a martfűi lakosok életének segítésében. A „telep” parkjának és fasorainak máig még néhol látható elrendezése az ő elképzeléseit tükrözi. A városért, a kultúráért élete során rengeteget tett.
PÉCSKŐI MIKLÓS tanár úr városunk díszpolgára. Tanári pályája során nagy tiszteletet, elismerést vívott ki magas szintű szakmai tudása, embersége, szívélyes közvetlensége, az emberekhez való szeretetteljes viszonyulása miatt. Sok évtizedes martfűi tevékenysége alatt folyamatosan, óriási lelkesedéssel vett részt városunk kulturális életében. Néprajzi gyűjteményt hozott létre, diákjait arra ösztönözte, hogy ismerjék meg, ápolják a helyi hagyományokat, gyűjtsék be a népi kultúra használati tárgyait, dísztárgyait, művészi alkotásait. Egész lénye a jóságot, a szeretetet, a megértést, az elfogadást sugározta, jókedve, vidámsága vonzotta az embereket, nagy megbecsülésnek örvendett.
NE KAPJON JELEN PILLANATBAN NEVET – Nagyon sok megkérdezett javasolta azt, hogy a „ház” maradjon „ház”, ne adjunk neki nevet, mert rengeteg emlék kötődik a „művházhoz” – olvasható a javaslatban.
A szavazatokat a városi honlapon (egy email címről egy alkalommal) és a Művelődési Központ információs pultjánál (névvel, lakcímmel) várja az önkormányzat, 2021. december 16-tól 2022. január 6. csütörtökig.
A képviselő-testület, a szavazás eredményét is figyelembevéve, a későbbiekben határoz majd a Művelődési Központ jövőbeni elnevezéséről.
Herbályné Kalmár Irén
Forrás: martfu.hu-2021-12-16