Pályázati beszámoló
A pályázat segítségével létrehozott, csak virtuálisan létező kiállításunk célja kettős: egyrészt megőrizni az utókornak a Tisza Cipőgyár Irodaházának fennmaradt berendezését, másrészt ebben a rendhagyó környezetben: eredeti helyszínen, eredeti berendezési darabok között, az irodák eredeti rendeltetése szerint tematizálva ízelítőt adunk a Tisza Cipőgyár történetéből, a mindennapi életet átszövő működéséből, Martfű és az ország életében elfoglalt helyéről.
A kiállításhoz oktatási tartalmat készítettünk és angol nyelven is elérhetővé tettük.
A téma aktualitása: 80 éve indult a termelés, 72 éve, 1950-ben államosították a cipőgyárat, ekkortól működött Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalatként. Szintén ebben az évben lett önálló település Martfű, melyet a cipőgyárnak köszönhet!
Másrészt az épület magántulajdonba került 2015-ben, a tulajdonos teljes átalakítást tervez, mellyel elvész ez a fontos örökségünk és az egykori berendezés. A tulajdonos fiatal, martfűi vállalkozó, aki támogatja terveinket és a martfűi múlt fontos részének tartja az épületet. Négy alkalommal már szervezhettünk látogatást a légópincébe és háromszor az első emeleti megmaradt irodákba, ezek sikere is azt mutatta, hogy van igény erre a látogatók részéről.
Állandó kiállításunk Martfű és a gyár fejlődésének legfőbb állomásait, párhuzamait mutatja be. Virtuális kiállításunk – az eredeti berendezésen túl – a gyárra és az ott folyó életre koncentrál. A Gyűjtemény eddig kiállításban be nem mutatott, zömmel 5-7 éven belüli szerzett műtárgy-, fotó- és dokumentumanyagával részletezi és kiegészíti az állandó kiállításban megszerezhető információkat, de önállóan is értelmezhető.
A bemutatás összetett: az irodaház első emeletének 83 méter hosszú folyosójáról 31 irodába nyithatunk be virtuális, belsőnézetes sétánk során. Tanulmányozhatjuk az irodák eredeti berendezését, a tapétákat, a bútorokat, régi számítógépeket és elektromos írógépeket, az ablakon kinézve az ipartelep ikonikus épületeit és a Művelődési Központot is. Összesen 14 irodában tematikus minikiállításokat rendeztünk be.
A légoltalmi pincét is bejárhatóvá tettük ily módon.
A berendezési tárgyak és műtárgyak közül irodánként 3-5 közelebbről is megnézhető, rákattintva nagyfelbontású kép jelenik meg.
Helyszín a Tisza Cipőgyár Ipartelepe, ahol cipőgyártás folyik 1942 óta (cseh Bata cég tulajdona 1940-1950)
Maga az Irodaház 1958-ban épült, 2 emeletes, 3 szárnyas épület légoltalmi pincékkel. A Tisza Cipőgyár, majd ennek utódvállalata a Tisza Cipő Rt. használta 2003-ig. Magántulajdonban van 2015 óta. Egyik szárnyában nyomda üzemel. A tulajdonos célja a földszint és a második emelet után az első emelet teljes átalakítása modern irodákká.
Pinceszint: légópince – orvosi szobával és lábbal hajtható levegőcserélő berendezéssel, középső szárny alatt vezetési pont.
Földszint, itt volt egykor a cipőgyári ebédlő és a konyha. Teljesen átalakítva a tulajdonos vállalkozása számára. Egyik szárnyon nyomda.
Első emelet – virtuális kiállítás helyszíne, részletezve külön. 40 iroda nagy részében megmaradt a berendezés, eredeti dokumentumok, képek a falakon, cipők, díjak.
Második emelet: átalakítva, egykori irodák teljesen kiürítve, már modern irodaházként működik.
Virtuális kiállításunk helyszíne a Tisza Cipőgyár Irodaházának első emelete, 83 méter hosszú folyosóról nyíló 40 irodával, melyből 31 irodát tudunk virtuális sétánkon bejárni, továbbá a légoltalmi pince tereit.
Ezek között legfontosabb a vezérigazgató tárgyalója, exkluzív berendezéssel, Tisza-logós fallal, archív fotókkal, díjakkal, mintacipőkkel. A gazdasági igazgató irodája termékkatalógusokkal, bemutatkozó kiadványokkal, a műszaki fejlesztés központi irodája a cipőkészítés alapanyagaival. A központi pénztárban a pénzszállító bőröndökön, pénzeszsákokon túl cipőszállításhoz bőröndöket (ezeket bemutatók, kiállítások alkalmával használták) is megmutatunk. Ezen az emeleten működött egykor a szakszervezet – amely számos cipőgyári brigád életét, a munkások üdültetését és segélyezését koordinálta. Három helyiségben Salgó polcokon fizetési jegyzékeket halmoztak fel, melyek 1944-től mutatják a működésben, létszámban, munkakörökben és fizetésben bekövetkezett változásokat. Készlet- és éves raktárkimutatások segítik kutatásainkat a gyár működéséről. A Tisza Cipőgyár Sportegyesület keretében működő szakágak eredményeit folyosói vitrin hivatott egykor bemutatni, Salamander plakátokon keresztül a bérmunka szerepének és az itt gyártott márkák számának növekedése követhető nyomon.
Az irodákban tematikus installációkkal és információs táblákkal igyekszünk felvázolni a gyár történetét és megmutatni, mennyire átszőtte több mint 40 éven át a mindennapi életet. Nem csak munkahely volt, a rendszerváltásig betöltötte egy város minden funkcióját.
Az infoszövegekhez interjút készítettünk az egykori vezérigazgatóval Berényi Ferenccel, Kóródi Sándor tervezővel, a volt szakszervezeti vezetővel Kovács Jánosnéval és Asztalos Árpádnéval a Művelődési Központ volt igazgatójával. Ezek mellett Martfű és a cipőgyár történetének feldolgozásait használtuk: Gere Péter, Molnár Ernő kutatásait, Farkasdy Melinda tanulmányát, Hegedűs Kálmás 1975-ös gyártörténeti kiadványát és a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény saját kutatási eredményeit.
A kiállítás szerves folytatása a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény eddigi szakmai munkájának, a cipőgyár történeti feldolgozása, épített és ipartörténeti örökség megőrzése, identitásfejlesztés, idős generáció munkája, élete iránti tisztelet. Ezen túl az elmúlt 5-7 év alatt szerzett, témához kapcsolódó műtárgyakat is bemutathattuk/bemutathatjuk a virtuális sétát bejáróknak.
Vállaltuk oktatási program készítését. A feladatok kialakításánál törekedtünk arra, hogy azt egy 7-8. osztályos ill. középiskolás gyerek egyedül is fel tudja dolgozni, a náluk kisebbek felnőtt segítségével tudnak végig haladni a feladatokon. A kérdések múzeumpedagógiai illetve iskolai tanórán is felhasználhatóak a kiállítás kiegészítéseként; segítenek értelmezni és átgondolni, láttatni a túra során kapott információkat.
A feladatok sokszínűek, kapcsolódnak a cipőgyártás folyamatához, a marketing tevékenységhez, az interneten való „szörfözéshez”, intézményünk szakmai munkájához, az értő olvasáshoz, térképolvasáshoz stb. Fontos célunk volt még a generációs párbeszédek elindítása szülőkkel, nagyszülőkkel, azok munkájáról, fiatalkoráról.
Köszönet Takács Istvánnak, a Pilkó Bt. vezetőjének, hogy támogatta értékőrző munkánkat és hozzájárult a virtuális kiállítás elkészítéséhez.
Továbbá köszönet Mindenkinek, aki ajándékával, emlékeivel gazdagította a Gyűjteményt, Martfű Város történelmét.
Szeretettel várjuk a virtuális kiállításunkra az érdeklődőket!
Eiler Zita, Darida Andrea
Megtekinthető: http://muzeum.martfumuvhaz.hu/virtualis-kiallitas/
A virtuális kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
