Ünnepélyes keretek között adott át Látópont címet huszonhat szervezet számára a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége (KÖZÖSÉRTÉK) Egyesület 2023. március 2-án, a Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtárban. Az elismerő cím rangot jelent, olyan pályázat útján nyerhetik el a szervezetek, melyben közösségi jó gyakorlataikat írják le, és arra is kitérnek, hogyan tudják ezt bemutatni a látóutakon.
A 2019-ben alakult közművelődésben dolgozó szakmai szervezet célja, hogy segítse a szakmai utánpótlás biztosítását, a tapasztalatátadást, a fiatalok megszólítását. Ennek érdekében szakmai programokat hív életre, tevékenységét Kárpát-medencei szinten végzi.
Az egyesület 2022-ben harmadik alkalommal tette közzé pályázati felhívását, amelyre 29 pályamunka érkezett. 26 új Látópont nyerte el az elismerő címet, így jelenleg összesen 74 szervezet alkotja az egyre bővülő Látópont Hálózatot, közülük öt határon túli.
Jó gyakorlataik között szerepelnek a fiatalokat megszólító digitális módszerek, a helyi közösség összetartozását erősítő ötletek, a népi hagyományok, értékek felelevenítésére, tovább éltetésére szolgáló kezdeményezések.
A Martfűn megrendezett Látópont Konferenciára az ország szinte minden vármegyéjéből érkeztek polgármesterek, intézményvezetők, közművelődési szakemberek, civil szervezetek képviselői.
A nap során, az ünnepélyes címátadást követően, a konferencia résztvevői előadásokat hallgathattak és műhelymunkában vehettek részt, megismerve a korábbi Látópontok képviselőinek tapasztalatait.
– Szerintem Martfű egy szépen fejlődő kisváros, amit érdemes megnézni és emlékeikbe majd eltenni – köszöntötte házigazdaként a vendégeket dr. Papp Antal, Martfű város polgármestere, arra bíztatva, ha idejük engedi, nézzenek szét alaposabban városunkban.
– A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület a szakmai utánpótlást, a fiatalok megszólítását tűzte ki célul – mondta el köszöntőjében dr. Baloghné Uracs Marianna, a szervező egyesület elnöke, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Vármegyei Igazgatóságának vezetője, jó munkát, jó ismerkedést kívánva a rendezvény résztvevőinek.
– Mi, akik már régebben dolgozunk a szakmában tudjuk jól, hogy fiatalok nélkül nincs jövő. Egész máshogy látják a közösségeket, a rendezvényeket, egész máshogy élik meg a mindennapjaikat, és ahhoz, hogy a szakmában meg tudjuk szólítani őket, szükségünk van fiatal szakemberekre.
A látóút azt jelenti, hogy valahol valamit, valamilyen közösségi munkát valaki nagyon jól csinál, és a tapasztalatait elmondja azoknak, akik érdeklődnek. Egy rendkívül egyszerű módszerről van szó, ebben rejlik a nagyszerűsége, hiszen ez egy olyan interaktív és izgalmas tanulási forma, amely nagyon hiteles, mert az mondja el a jó gyakorlatát, aki végzi, annak minden összetevőjével, minden jó és rossz tapasztalatával – fogalmazott dr. Baloghné Uracs Marianna. – Ez a látóút módszer a mai világunkban egyre inkább felértékelődik. Egyre inkább értékesekké válnak azok a módszerek, amelyek sokszor pénz nélkül vagy kevés pénzből is jól működtethetők, amelyekkel meg tudjuk szólítani helyben az embereket, aktivizálni tudjuk a közösségeket, erősítve a helyi identitást, és hát nem utolsósorban ezzel a fiatal kollégákat meg tudjuk fertőzni a szakmánkkal.
A Látópontok olyan települések, közösségi színterek, közművelődési intézmények, civil szervezetek, ahol bemutatható, megérthető és eltanulható valamely közösségi jó gyakorlat. A tapasztalataikat szívesen megosztják az érdeklődőkkel, inspirálva, motiválva őket. A Látópont címeket három évre határozzák meg, három év után meg kell újítani, erősíteni azokat.
A Látópont Konferencián Jantyik Zsolt, az egyesület társelnöke, egyik alapító tagja saját, A jövő itt van című szerzeményét is hallhattuk, Holló János közreműködésével.
Az ünnepélyes díjátadás során dr. Baloghné Uracs Marianna adta át a Látópont címeket az arra érdemes közösségeknek, szervezeteknek.
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében 2023-ban a tiszafüredi Kovács Pál Művelődési Központ, Karcag Város Önkormányzata, valamint a törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Művelődési Központ, Könyvtár és Butyka Béla Helytörténeti Gyűjtemény érdemelte ki az elismerést.
Dr. Papp Antal polgármester Martfű város településtörténeti mérföldköveit, gazdasági fejlődését és természeti értékeit összegezte a rendezvény résztvevőinek. A Tisza folyó legnagyobb kanyarulata, a tájvédelmi körzet, a település fekvése és a természet ajándékai számos lehetőséget kínálnak az itt élőknek és az ide érkezőknek. Fontos természeti kincsünk a termálvíz, amely közösségi intézményeink, így a művelődési központ fűtését is biztosítja.
Székácsné Tálas Gabriella intézményvezető Martfű gazdag kulturális és közösségi életét, komplex kulturális intézményét, annak öt területét: a közművelődés, a városi könyvtár, a muzeális gyűjtemény, a média csoport és a mozi sokszínű feladatrendszerét mutatta be. A 4262 négyzetméteren működő intézmény jelenleg 11 fő állandó munkatárssal és 5 közcélú foglalkoztatottal látja el tevékenységét.
Művelődő közösségek, közösségfejlesztés, egész életre kiterjedő tanulás, hagyományápolás, amatőr alkotó- és alkotóművészeti tevékenységek, időszaki kiállítások, színházi előadások, koncertek, a közösségi élet képei elevenedtek meg a művelődési központ vezetőjének előadásában.
2021-ben a Minősített Közművelődési Intézmény díjat és a Látópont címet is átvehette a kulturális intézmény, 2022-ben Kézműves Örökség Helyszín címet kapott a Martfűi Kézműves Ház, Asztalos Árpádné, az intézmény korábbi vezetője pedig rangos szakmai elismerésként Bessenyei György-díjban részesült.
– A Látópont Hálózat egyre nagyobb köröket vet, egyre több a feladat, látópont munkacsoport működik az egyesületen belül, melynek társelnöke a martfűi Fróna Kata. A Magyar Népművelők Egyesülete felügyelőbizottságának tagja, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ közművelődési módszertani tanácsadója a találkozó gördülékeny lebonyolításának is a lelke volt. Ezúttal a Látópont projekt eredményeit mutatta be.
Látópont találkozásaik során megtapasztalták, hogy a kollégáik, akik a településeken éltetik a közösségi értékeket, a közösségeket, milyen elhivatottak. – Ez élteti a szakmánkat és a települést. Egy településnek akkor van jövője, ha van kulturális és közösségi élete! – hangsúlyozta Fróna Kata.
A kulturális szakember beszámolt az elmúlt időszak minta látóútjairól. Az egyesület honlapján minden Látópont címet elért jó gyakorlat megismerhető, mint ahogyan az a szakmai adatbázis is, amelyen az innovatív közösségi kezdeményezések is elérhetőek.
– Az ennek az egésznek a lényege, hogy azt mutatjuk és mutatják be ezeken a programokon, ezeknél a szervezeteknél, hogy a közösség erejével hogyan lehet a semmiből valamit alkotni és értéket létrehozni – fogalmazott a kulturális szakember.
Jantyik Zsolt, a Látópont munkacsoport társelnöke, a Hajdú-Bihar Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke szintén a Látópontok és a Látóutak kialakulásáról beszélt.
– A kulturális közösségek társadalmunk alapjai. Minél több közösségünk van és minél többfajta dolgot csinálnak, és ha a hasonlót a hasonlóval össze tudjuk kapcsolni – erről szól a szakmánk is egyébként –, akkor magát a társadalmunkat erősítjük meg. A városvezetés, a kulturális szakemberek és a helyi közösségek, ez a hármas erő a mai világban aranyat ér egy település számára.
Ez a legszebb szakma, amit csinálunk, kicsit rosszul fizetett, de nem is ismerik el… – mondta, nem kis derültséget váltva ki a kulturális szakemberek közösségéből.
– A jó szó ingyen van! – emlékeztetett édesapja mondására Jantyik Zsolt. – Ez nagy kincs, ha komolyan vesszük. Hogy ha valahol jó dolgot látunk, akkor megdicsérjük a másikat és elkezdjünk gondolkozni azon, hogy tudnánk ezt otthon megcsinálni. A látóutak erről szólnak. Arról, hogy a közösségeinket így tudjuk segíteni, az életminőséget így tudjuk javítani. Helyben újabb és újabb értékeket tudunk teremteni, majd felismerjük ezeket a saját értékeinket. Minden egyes látóúton tanulnak a látópontosok is, és új ötletek merülnek fel, pontosan a találkozás kapcsán.
Kovács Norbert Cimbi, az alig 100 lelkes Kiscsősz polgármestere, a Látópont munkacsoport tagja azt a kis „ékszerdobozt” mutatta be, amit náluk megtapasztalhatnak a kulturális szakemberek. Olyan utakat igyekeznek meglátni, amelyekkel újjá lehet építeni a vidéki társadalmat, a kistelepülések helyi társadalmát, hidakat építve a helyben élők között, hogy nagyjából egy emberként tudjanak kiállni egy közös ügyért.
– Mi most azt tekintjük innovációnak és értékesnek, ami néhány évtizede a társadalom természetes működési formája volt, hiszen a falvak így működtek. Helyben működő kultúráról kell beszélni, az egymással versenyző kis helyi közösségek egyre jobb színvonalat fognak produkálni, nekünk csak jó példákat kell hozni. Igazából a látóutak lényege a jó példa bemutatása. A sikereket el lehet lesni, hasznosítani. Minden településnek rengeteg kincse van, a helyi dolgainkat kell felmutatni.
Rendezvényeink minden egyes látogatója megérdemli, hogy kultúrát kapjon, a legnagyobb feladatunk ebben van! – hangsúlyozta a néptáncos-koreográfus településvezető.
forrás: martfu.hu – Herbályné Kalmár Irén – 2023. 03. 14.
