Nagyszabású gálával ünnepelte hatvanadik születésnapját a Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár 2021. október 16-án. A múltidézést az aulában kivetített fotók, tárgyi emlékek, a műsorban látható archív felvételek, videó bejátszások, a csokorba gyűjtött gondolatok segítették. A közönség soraiban ülők szinte mindegyikének van személyes élménye a „kultúrról”, akár régről, akár a jelen időkről. A szereplők és a nézők, Zorán dalát magukénak érezve, együtt bonthatták fel a ritka percek selyemszalagját.
Az ünnepséget a nagyszerű Martfű Városi Nőikar előadása nyitotta meg, egy kortárs darabot bemutatva. Énekhang és hangszer adott egymásnak randevút.
– Sok szép színes mese, legenda, emlék kavarog bennünk erről a csodaszép házról, közösségeiről – mondta bevezetőjében Asztalosné Kocsis Enikő intézményvezető. – Az elmúlt ötven év történéseit már megidéztük 2011-ben, mai műsorunkban főleg a közösségi örömökben gazdag tíz év emlékeit fűztük csokorba. Tesszük ezt sokan itt a színpadon, fellépőinkkel és munkatársaimmal, akik egy-egy terület gazdái a hétköznapokban, de ma este itt a színpadon is.
Arról, hogy hogyan rohan az idő, a kezdetekről szóló képkockák tettek tanúbizonyságot. Az intézmény az emlékezésen túl arról is „hírt adott” ezzel a rendezvénnyel, hogy ma is igénylik, szeretik és használják a martfűiek e közösségi színteret.
– Városunkban mindig is gazdag volt a közösségi élet, számos klub, szakkör működik, alkot a művelődési központ falai között – mondta Deákné Szilágyi Andrea közművelődési munkatárs, majd hozzáfűzte: – Az igényeknek megfelelően folyamatosan bővült és bővül, változik intézményünk kínálata, hogy mindenki megtalálhassa a számára megfelelő kulturálódási, szórakozási lehetőséget.
A vizuális kultúra örömteli pillanatait szedte csokorba a hímzőket, foltvarrókat, a kiállításokat, a klubéletet bemutató videó.
A vizuális kultúra után az előadóművészet került reflektorfénybe. A kórusmuzsika szeretetéről is ismert dr. Molnár Edinát ezúttal szóló énekesként hallhattuk. Zongorán kísérte Fodor Ágnes, a női énekkar tagja. Zenei konzervatóriumban képzett hangja csodásan szállt. Őt a Modern Táncműhely kisiskolás csoportja követte a színpadon.
– Számos előadóművészeti csoport működött-működik intézményünkben. A most látható néhány perces vetítéssel pillantsanak bele műsoraikba – konferálta fel a gála következő kisfilmjét Deákné Szilágyi Andrea. Az összeállításban egykori balettosokat, a break csoportot, a városunkban működő kórust, népdalkört, néptánccsoportot is láthatta a közönség, valamint egy kisfilmet Hegyes Bertalanról is, aki tévés elfoglaltsága miatt nem tudott élőben jelen lenni az eseményen.
A vetítést követően, a valóságos színpadon is a mozgásművészet repítette mélységbe és magasságba a nézőket. Székács Anna gyöngygalléros táncos és Engel Yuval táncművész kortárs néptánc bemutatóval készültek erre az alkalomra. Hajnali intermezzó volt ez lépésben, mozdulatban, tekintetben elmesélve. Kányádi Sándor versét Székácsné Tálas Gabriella tolmácsolta a produkció részeként.
A gála nézőinek és szereplőinek lelkében egyaránt pergett saját belső filmjük arról, kinek mit jelentett annó és mit jelent ma a művelődési központ. A film pedig pereg tovább…
A Martfű Mozi első filmvetítése 1961. március1-jén volt. A kezdetekről nem csupán az intézmény muzeális értékű filmvetítő berendezése mesélhetne, hanem sok martfűi is, akik a hatvanas, hetvenes években voltak fiatalok.
– Vajon hány első csók csattant el a sorok között és hány barátság szövődött a filmvászon előtt? – tette fel a gondolat- és emlékezetébresztő kérdést Darida Andrea múzeumi munkatárs. – Sokan ennek emlékét őrzik, de talán még többen vannak azok, akik hétről hétre azért jöttek el, hogy egy jót nevessenek, vagy sírjanak, esetleg együtt féljenek, vagy megnézhessék kedvenc színészüket vagy koruk elismert sztárjait.
Bár 2004-től nélkülözni kellett ezeket az élményeket, de annál örömtelibb volt az újra nyitás 2015. április 24-én, amikor a legkorszerűbb vetítési technikával és hangzással várta a nézőtér a régi és új látogatóit!
A következő videó vetített pillanatai a folyamatos megújulásról, fejlődésről, a mozi- és filmélményről meséltek.
A vetítés után a Rettenthetetlen című mozifilm zenéjére készült koreográfiát mutatták be a Modern Táncműhely kiscsoportos növendékei.
A művelődési központ másik nagy élménygyűjtő helye a Városi Könyvtár 1962 óta működik az intézmény emeletén. Programjairól, változásáról, fejlődéséről korábbi vezetői felvételről meséltek, Székácsné Tálas Gabriella könyvtárvezető pedig személyesen is. – Könyvtárunk 1979-ben gyermekkönyvtárral, 2002-ben szak- és informatikai részleggel bővült. A Városi Könyvtár szolgálja a város felnőtt- és gyermek lakosságát közösségi színtérként is működve. Gazdag, 45 ezer kötetes, rendszeresen frissülő gyűjteményével és értékes programokkal várja olvasóit. A könyvtár igazi szellemi műhely, számos közösség otthona.
Kivetített képsorok, videó-bejátszások mutatták meg a könyvtár sokszínű szerepvállalását, azt, hogy ajtaja minden korosztály előtt nyitva áll.
A vetítést követően Gonda Istvánné, Darida Andrea és Szakali Lantos Lóránt a könyvtárhoz köthető szavalóversenyek hangulatát idézte. Nagy László Dióverés című verséből különböző részletet bemutatva egymásnak adták át a stafétát úgy, ahogy évtizedek óta teszik ezt a martfűi versmondók.
A könyvtár tovább viszi a régi hagyományokat és megőrzi a tudást. Hosszú ideig itt tárolták a település múltját rögzítő fotókat, egyéb dokumentumokat is. Ezzel párhuzamosan pedig a művelődési központ már 1975-től helyet adott egy Martfű történetét bemutató kiállításnak.
Eiler Zita muzeológus elmondta, mindez együtt alapozta meg a mai gyűjteményt, melyet sok kutatás és ajándékozás gazdagított az elmúlt évtizedekben. Kiemelte Vass Béla, Gere Péter és Rágyanszky István munkáját, a Martfű könyv megszületését. Fontos szerepe van ebben az itt élőknek is, akik különféle tárgyakat adományoznak a helyi gyűjteménybe.
Eiler Zita kiemelte, számos fénykép, dokumentum őrzi az intézmény építését. – Martfűn abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akár azokkal is beszélhetünk, akik láthatták az építkezést, itt voltak az első vetítéseken, a legendás Edda-koncerten, vagy kismamaként hímezni jártak ide. Az ő emlékeiktől, történeteiktől lesznek élők a tervek, fényképek, katalógusok. Az ezt követően bemutatott videó a helytörténeti gyűjtemény történetéről, a hozzá kapcsolódó rendezvényekről, a helyi értékek megőrzéséről mesélt.
Martfűi és településünkről elszármazott híres és kiváló hangszeres zenészeket: Fehérvári Ágnest, Angyal Józsefet és Leczó Szilvesztert idézte a nézők elé a következő vetített összeállítás. Nosztalgiázhattunk, amikor a videókazettán megőrzött képsorok bemutatták, hogy Kécskei Gyula hogyan hívta színpadra a Ki Mit Tud?-ra eljutott Nukleon zenekart az emlékkoncertjükön. Városunkban évtizedek óta működnek együttesek többféle stílusban. Ezen az alkalmon a saját lemezzel rendelkező és külföldön is koncertező Rongyszőnyeg zenekar mutatkozott be a videós bejátszásban.
A martfűi rendezvényeken, vagy éppen ezen a gálán megélt, átélt pillanatokat a településünk korábbi médiahagyományaira épülő médiacsoport rögzíti. A gépeiken tárolt információ a város digitális emlékezete. Munkájukról, a lakossági tájékoztatásban vállalt szerepük összetettségéről Herbályné Kalmár Irén, a csoport vezetője adott átfogó képet.
– Munkánkkal igyekszünk minél több hírt közölni, eseményt megörökíteni, a város lakossága elé tárni, a várostörténet értékes archívumát gyarapítani. Kiegyensúlyozott tájékoztatásra, az önkormányzat sajtótermékeiben hiteles és objektív információk közlésére törekszünk.A városi honlap és a Martfű Magazin szerkesztését, közösségi oldalaink kezelését, a kiemelt rendezvények, események fotó- és videó dokumentálását, a városi és intézményi kiadványok grafikai előkészítését mára háromfős médiacsoport látja el.
Kiemelt fontosságú az a bizalom, amely a több mint harmincéves helyi önkormányzati lap, a városi honlap, általában, a Martfű Média tevékenysége és mindenkori munkatársai felé irányul, és ami pénzben nem mérhető. Ez komoly ösztönző erő a munkánkban.
A martfűi tv-hez köthető Csitri Csatornában műsort vezető, a művelődési központ színpadán balettozó egykori kislányt, Gonda Kata táncművészt, színészt és férjét, az ugyancsak színész Kenderesi Csabát köszönthettük a színpadon. Egy kortárs magyar darabból adtak elő jeleneteket az örök témáról: a férfi-nő viszonyáról.
Kétszemélyes színházukat újabb vetítés követte, melynek első képkockái a művelődési központ és a könyvtár régi igazgatóinak, vezetőinek gondolatait idézte munkájukról, a csodaszép pillanatokról. A folytatásban pedig Székácsné Tálas Gabriella könyvtárvezető és Asztalos Árpádné igazgatónő vallott az intézmény szakmai küldetéséről.
A szép gondolatok után a Martfűi Néptánc Együttes műsora eleven erőt, dinamikát varázsolt a színpadra.
Nosztalgia és folytonosság, a megújulásba vetett reménység hatotta át a gála minden pillanatát, hiszen, egy újabb dalt és újabb videót idézve: Miénk itt e tér…
A fináléban együtt volt a színpadon valamennyi fellépő, az intézmény korábbi és jelenlegi munkatársai. Az intézmény vezetője színpadra hívta elődjét, Erneszt Péterné nyugalmazott igazgatót, aki nagyon sokat tett azért, hogy a kultúra, művészet, a kikapcsolódás bázisa, otthona legyen ez az épület, és élettel töltsék meg a látogatók, a benne működő kisközösségek.
E különleges örömpercekben dr. Papp Antal polgármester úr az itt dolgozók munkáját megköszönő, az intézmény korábbi és mai közösségeit és szellemiségét értékelő Önkormányzati Elismerő Oklevelet nyújtott át Asztalosné Kocsis Enikőnek, a művelődési központ alapításának hatvanadik évfordulóján.
forrás: martfu.hu – Kengyel Éva – 2021. 10. 28
