„Nagyon sok okunk van védeni a Tiszát, és nem csak azért, mert tájvédelmi körzetnek ad otthont Kisköre és a Tiszaug között, hanem mert ivóvizünk is” – emelte ki martfűi előadásában február 1-én Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-Tisza – Jászság Természetvédelmi Tájegység vezetője.
A Tisza mente természeti értékeiről, a védelmi munkáról, a folyó szennyezettségéről, élővilágáról, egyedinek számító kérészrajzásáról is sok ismerettel bővült az érdeklődők tudása, a „Természeti örökségünk a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet” című tájékoztatón, a Klímabarát Települések Szövetsége szervezésében.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-Tisza – Jászság Természetvédelmi Tájegység vezetője felelevenítette, amikor 2000. január 31-én a román – ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat ülepítő tavának gátszakadása miatt több mint százezer köbméter, cianiddal és nehézfémekkel szennyező víz került a Szamos és a Tisza folyókba. –„Persze ezen kívül is nagyon sok szennyezést kap azóta is„ – tette hozzá az előadó. „De a cianid okozta kár irányította jobban a figyelmet a folyóra, illetve az ott tapasztalható különböző szennyező forrásokra, azok felmérésére és az ellenük való fellépésre. Sajnos az a nagy fellángolás, ahogy jött, le is csendesedett, és ugyanúgy mennek a dolgok tovább, ugyanúgy nem figyelünk oda kellő körültekintéssel a Tiszára”.
„Monoki Ákos arról is beszélt, hogy akik a Tisza mellett laknak, nagyon szerencsés helyzetben vannak, hiszen páratlan természeti környezetben élhetnek. Olyan pluszt jelent az emberek életében maga a folyó, az erdők, hullámvédő kaszálók, legelők, rétek jelenléte, amit nagyon nehéz pótolni máshonnan.
– „A kérészrajzás szintén olyan egyedi tiszai jelenség, amit hosszú távon meg kell őriznünk” – hangzott el a folyó természeti szépségei között.„A Tisza virágzás a Tisza mellett élők számára nem újdonság. Európa szinten mondhatjuk, hogy igazi kincs, ami nekünk megadatott. Azt kevesen tudják, hogy Európa több vizében jelen volt, de a vízszennyezés miatt teljesen eltűnt az összes többi folyóból, és ma már kizárólag a Tisza vízrendszerében találjuk meg. A kérészek folyamatos vita forrásai a természetvédők illetve a horgászok között, hiszen mindenki azt tapasztalja, hogy milyen sok van belőlük, miért kell ennyire védeni? Megtehetnénk, hogy minden évben levesszük belőle a nagyon sok száz példányt, és ezt hasznosítjuk, de azért van belőlük sok, mert ennyinek kell lennie ebből a fajból ahhoz, hogy túléljenek. Sajnos a folyamatos szennyezések hatására így is csökken az állományuk – mondta el a természetvédelmi szakember.
A számos témát érintő, ingyenes előadás martfűi hallgatósága Monoki Ákostól többek között azt is megtudhatta, hogy a Tisza élővilágában ökológiai katasztrófát okozó szennyeződés február 1-12. közötti levonulása miatt az Országgyűlés 2000 júniusában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. Ezért esett a tartalmas előadás időpontja Martfűn éppen február elsejére.
A Klímabarát Települések Szövetsége arra törekszik, hogy szemléletformáló programjaikon tájékoztassanak az éghajlatváltozás hatásairól, és többek között arról is, milyen környezettudatosság szükséges ahhoz, hogy fenntartható környezetben, a természettel harmóniában élhessünk.
Magyar Mária
Forrás: /martfu.hu-2019-02-07 12:08/
