2025. november 12–13-án városunk, intézményünk adott otthont egy kétnapos szakmai programnak, egy úgynevezett Mintalátóútnak. Erre a programra Látópont címbirtokos településről érkeztek közművelődési szakemberek az ország különböző régióiból. A program célja a tapasztalatátadás volt. A szervezők, a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület arra kért fel bennünket, hogy bemutassuk a résztvevők számára, hogyan lehet egy település kulturális értékeit, jó gyakorlatait és közösségi erőforrásait élményszerű, interaktív és módszertanilag tudatos formában átadni.
A Látópont hálózatot a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület alakította ki. Pályázatot a cím megszerzésére először 2020-ban és 2021-ben írt ki. Intézményünk 2021-ben lett Látópont Cím birtokos.
A látóút-program egy módszer. Ennek a módszernek a célja pedig a helyi jó gyakorlatok, a közösségi kezdeményezések bemutatása és adaptálása. Ezeken az utakon részt vehetnek egy-egy település vezetői, kulturális és közművelődési szakemberek, civil közösségek tagjai.
A Látóutak egyrészről kitűnő lehetőséget adnak a fogadó intézmény, település számára, hogy tudatosan átgondolja, felismerje, milyen természeti, tárgyi, szellemi értékei vannak, hogyan dolgozza fel, fejleszti, élteti ezeket, hogyan vonja be a közösségeit ebbe a munkába. Másrészről a bemutatott jó gyakorlat a látogatók számára mintát mutat, inspirációt nyújt, megadja a továbbgondolás lehetőségét.
A látópont Hálózat egy fontos, hiánypótló szakmai háttér, szakmai közeg, ahol segítséget, támaszt, inspirációt, konkrét ötleteket, megerősítést kaphatnak a közművelődésben dolgozók, az intézmények.
Az idén már százharminchét taggal működik a hálózat. A Látópont Cím egyfajta szakmai elismerés, megerősít bennünket is abban, hogy jó úton járunk, ismertté teszi intézményünket, településünket akár országosan is, és ez nem egy egyszeri elismerés, hanem folyamatos szakmai fejlődésre ösztönöz minket.
Az elmúlt évben pedig elindult a Mintalátóút program, melynek során a Látópont címbirtokosok készülhetnek fel saját Látóút programjaik megszervezésére. A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület százhuszonöt Látópont közül választott ki tíz olyat, köztük intézményünket, melyek példaértékű módon tudják megmutatni jó gyakorlataikat. Ez nagy megtiszteltetés volt számunkra.
Az elmúlt négy évben több alkalommal, rendszeresen volt lehetőségünk a szakmának, településvezetőknek bemutatni jó gyakorlatainkat, közösségfejlesztő tevékenységünket.
A Mintalátóút első napján a látogatók megismerhették intézményünket, a benne folyó munkát, tereinket, a település közösségi életét. A program egyik legsikeresebb eleme volt a „Cipőkirály birodalma” című helytörténeti mese bemutatója papírszínházzal. A mese és a ráépülő múzeumpedagógiai foglalkozás a helyi identitás építését, erősítését szolgálja az élménypedagógia eszközeivel.
Délután „Több, mint kincsvadászat” címmel interaktív módon mutattuk be jó gyakorlatunkat különböző városi helyszíneken. Jártunk az egykori irodaház légoltalmi pincéjében, az A gyárnál, a Helytörténeti Gyűjteményben, a Pécskői Gyűjteményben. Igyekeztünk minden helyszínen más-más módon bemutatni a város egyedi kulturális örökségét. A dramatikus elemek, a játékos feladatok nagy hatást gyakoroltak a résztvevőkre.
A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület saját honlapján az alábbiakban részletezte a programot:
A napot egy közös feldolgozó műhelymunka zárta, amelyben a résztvevők megfogalmazták, milyen érzések és gondolatok születtek bennük a látottak alapján. Általános véleményként elhangzott, hogy Martfű bemutatója:
- átgondolt módszertani felépítésével,
- a csapatmunka példaértékű működésével,
- a hiteles és szeretetteljes bemutatási stílussal,
- valamint az interaktív elemek sokszínűségével
kimagasló mintát adott minden résztvevő számára. Sokan hangsúlyozták, hogy a martfűi modell erős identitásképző erővel rendelkezik, és jól példázza, hogyan lehet a helyi értékeket korszerű, élményszerű formában átadni.
A kollégák megállapították, hogy a bemutatott módszerek, a dramatikus eszközök használata, a történetmesélés, az élménypedagógiai elemek és a tematikus állomások rendszere jól adaptálhatók más települések számára is.
A második napon a résztvevők feladata az volt, hogy saját jó gyakorlatuk bemutatását dolgozzák ki az előző napon szerzett tapasztalatokat is felhasználva.
A Látóutakon bemutatott jó gyakorlatainkat nap mint nap használjuk. Az itt élők – gyerekek, fiatalok, idősebbek – és az ide látogatók számára mutatjuk meg kulturális örökségünket. Az örökségmegőrzés városunkban kicsit másképpen zajlik, mint egy többszáz éves múlttal rendelkező településen, hiszen fiatal, ipari városunknak még születéstörténete is egyedi. Nálunk nincs tájház, nincs népviselet, nincsenek néphagyományok, de van gyárépületünk, gyártelepünk, légoltalmi pincénk, otthonkáink, kismamacipőnk, gyári indulónk, Tisza cipőnk, és még hosszan sorolhatnánk.
A programra való felkészülés számunkra közösségi és szakmai szempontból is kiemelten fontos volt. Célunk tehát a város kulturális értékeinek élményszerű és hiteles átadása. Arra törekszünk, hogy hosszú távon is képesek legyünk munkánkban ezt a magas színvonalat biztosítani.
Székácsné Tálas Gabriella
intézményvezető
Forrás: martfu.hu-2026-02-27
