A Martfűi Díszítőművészeti Kör és a Bútorfestő szakkör közös kiállításán ünnepeltük a népművészet két autentikus ágát és annak őrzőit.
A 2023. május 17-én, a martfűi Művelődési Központban megnyílt tárlat címe: Virágozzunk ecsettel, tűvel, cérnával – már sokat elárul. Magában foglalja a közös célt: a magyar motívumkincs és díszítés hagyományos technikájának továbbadását, melynek megvalósításán mindkét csoport saját eszközeivel, tudásával dolgozott és dolgozik tovább is.
Gecse Annabella, néprajzkutató – muzeológus, a szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője, a szolnoki csipke kutatója szakmai hozzáértéssel összeállított megnyitó beszédében mindkét díszítőművészeti ág alkotásairól mesél:
„A kiállítók textillel és fával dolgoznak. Ami viszont azonos a tevékenységükben, az a díszítés ténye. Úgy érzem, a tárgyaknak éppen ez a jellemzője, a díszítés folyamata az, ami megadja készítőik számára a szavakkal szinte elmondhatatlan, de tapasztalásban összetéveszthetetlen érzést. Azt csak sejtem, hogy az alkotás másik motiváló ereje a közösség, aminek élményét önmaguknak és egymásnak köszönhetik, és ami megsokszorozza az alkotás örömét.”
A Martfűi Díszítőművészeti Kör 1976-ban alakult, kismamaklubként, a tagok nagy része azóta készíti szebbnél szebb hímzéseit. Vezetőjük sokáig Révész Benjáminné volt, majd dr. Mucsi Jánosné Rózsika segítette a tagok munkáját több mint 12 évig. Új tagok is csatlakoztak a klubhoz az elmúlt 3-4 évben, reméljük, többen is követik majd példájukat.
„A kiállított hímzések a magyar nyelvterület tájainak többségét képviselik. Kivitelezésük színvonala árulkodik a sokéves gyakorlatról, de arról is, hogy a kör tagjai hiteles forrásokból merítenek, és igyekeznek a stílusok teljességét megmutatni. (…) Az 1930-as években már erősen jellemző volt, hogy egy-egy tájegység hímzéseit a sajtón keresztül reklámozzák, terjesztik – hiteles forrásokat is felhasználva és ajánlva. (…) A háború után, az 1950-es években a szándék újra megjelent, csak módosult formában. Kialakult a népi iparművészeti hálózat, ami értékesítési lehetőséget is teremtett, de a zsűrizés, kiállításszervezés révén szakmai színvonalat is jelentett. Ennek rokona a martfűi kör, Balasi Istvánné, Bozsó Béláné, Dósa Imréné, Forgács Imréné, Pozsár Sándorné, Száraz Sándorné, Tóth Lászlóné és Törőcsik Károlyné munkássága – és minden más kortárs köré is.”
A Nemzeti Művelődési Intézet által koordinált ASzakkör kezdeményezésnek és a Művelődési Központ támogatásának köszönhetően 5 lelkes tag tanulhatta a másik műfajt képviselő bútorfestést Kerékgyártó Emese vezetésével. Ő Békéscsabán Áment Évától sajátította el több éven keresztül a legnehezebb mintákat is.
„Az ASzakkör tagjai (Bíró Gabriella, Gálné Árvai Judit, Kiszner Ildikó, Markovits-Főczén Rita, Szász-Kozák Anita és vezetőjük, Kerékgyártó Emese) 2022 őszén kezdtek közösséggé kovácsolódni. A 20 alkalmas képzés során készítették el itt látható munkáikat, templomkazettákat, tükörkereteket, kulcstartókat, szívtáblákat, ládákat. A szakkör olyan templomok kazettáit használta mintának, amelyek mennyezetfestése a festett bútorok történetének egy-egy mérföldköve. A 19. század végén születő műemlékvédelem egyik első sikere nemcsak a képeket, hanem a templomok 16-17. századi berendezését, a virágos karzatokat és mennyezeteket is megmentette.”
Rónyai László, a Nemzeti Művelődési Intézet JNSZ Vármegyei igazgatója mutatta be részletesen az ASzakkör programot, melynek célja a közösségépítés, a helyi identitás erősítése, szemléletformálás, a figyelem ráirányítása meglévő értékeinkre, aktív közösségi együttműködések elősegítése. A 2022-23-as évben 15 szakágban hirdették meg, ekkor több mint 2000 szakkör indult, 10000 fő feletti részvétellel. Szakkörönként 5 fő eszköz- és alapanyagköltségét biztosítja a Nemzeti Művelődési Intézet valamint a 20 alkalmas szakkör tematikáját, melyhez egy-egy szakág ismert, elhivatott képviselőjével készítettek videós tananyagot. A kezdeményezés lényege, hogy a hagyományos szakköri tevékenységek egyes fázisaiba az internet segítségével avassa be a látogatókat, ezáltal összegyűjtse, rendszerezze és népszerűsítse a különböző közösségi tevékenységi formákat. „…mert közösségben lenni és együtt alkotni jó!”
A martfűi szakkör tagjai a célkitűzéseket hiánytalanul teljesítették: tanultak, hagyományt ápoltak és közben közösséggé kovácsolódtak.
A zene és a tánc nyelvén éltette a magyar hagyományokat a Tisza Táncegyüttes tagjaival kiegészült Virtus Kamara Táncegyüttes, mely 2010 szeptemberében alakult. Az együttes fő feladatának a Kárpát-medence táncainak gyűjtését és bemutatását tekinti. A néző műsoraikban egy utazáson vesz részt, amiben teljesebb, élőbb képet kap gyönyörű tánckultúránkról. Nagy sikert aratott műsorukban kalotaszegi magyar és román táncokból láthattunk összeállítást. Művészeti vezetőjük Albunovics Milán.
További sok sikert, eredményes alkotást kívánunk a kiállítóknak!
A kiállítás május 31-ig megtekinthető a Művelődési Központ galériáján és emeleti kiállítótermében.
Eiler Zita
muzeológus
forrás: martfu.hu – 2023. 05. 24.
