2000. január 31. 22 óra, Zazár település, Románia. A nagybányai Aurul nemesfém bányavállalat ülepítőjéből gátszakadás miatt mintegy 100 ezer köbméter cianid és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd a Szamoson keresztül a Tiszába, melynek koncentrációja 180 szorosa lett a megengedett határértéknek. Ez a magyar vízügyi hatóságok emberfeletti munkája ellenére is hatalmas károkat okozott az ökoszisztémában. E környezeti katasztrófa emlékére február 1.-ét a Tisza élővilágának emléknapjává nevezték ki.
Egyesületünk évente a Tiszával kapcsolatos programot szervez e napon. Az idén az első két előadó a Martfűi Tisza-szakaszt is magába foglaló területről beszélt, azaz a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység kialakulásáról és jelenlegi helyzetéről.
Lőrincz István ornitológus, a Tájegység megálmodója visszaemlékezett arra, hogyan lett a kisebb-nagyobb madárkolóniák telephelyeiből egységbe fűzve és a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz csatolva ez a Tisza szakasz.
Dr. Tallósi Béla a Természetvédelmi Őrszolgálat természetvédelmi terület-felügyelője elmondta, hogy ezt a tájegységet a Tisza és a Zagyva egykori árterének természeti területei, a vízfolyások alkotják. Értékei a gazdag élővilágú vizes élőhelyek, a mentett részek legelői, a liget-erdők, a lösz- és homokhátságok, a mezsgyékben, árokpartokon, töltéseken megtalálható gazdag élővilág, a holtágak, nedves ecsetpázsitos rétek, lösz-, szikes puszták.
Megyénkben nagy kiterjedésű, országos jelentőségű védett természeti terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, kisebb Természetvédelmi terület a Tiszakürti Arborétum, amely szintén országos jelentőségű, helyi jelentőséggel pedig a Pusztamizsei Holt-Zagyva bír. A teljes terület a NATURA 2000-be tartozik.
Védett növények: réti iszalag, macskahere, Tisza-parti margitvirág, tündérrózsa, kornistárnics, fátyolos nőszirom, nyári tőzike. Védett ízeltlábú a tiszavirág és a tiszavirágzás. Védett bogarak: aranyos bábrabló, szárnyas futrinka, skarlátbogár, pézsmacincér. Védett a magyar bucó (hal), és a tavibéka, madarak közül: nagykócsag, bölömbika, zöldike, tengelic, énekes rigó, a harkályok, a ragadozómadarak közül a réti- és a parlagi sas, barnakánya, kék vércse. Emlősök közül: a hód és a vidra, a korai denevér és a sün!
A természetet veszélyezteti a mindenfajta szemét, az égetések, a gépjárművek által okozott talajrongálások, a védett állat kereskedelem, a vegyiszennyezés.
A program másik felében Egri Sándor újságíró a Kié a Tisza részben tudatosította, hogy a Tisza teljes 944 km hosszából 596 km hazánk területén folyik, ezért – bár 5 országot érint – a legnagyobb felelősség hazánké. Sajnos nincs önálló Tisza program, a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezménynek van alárendelve; önálló Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium sincs; több Tiszával kapcsolatos kezdeményezés megszűnt, vagy nem eredményesen működik. A MTA Nemzeti Víztudományi Programot indított a kormány felkérésére 2016-ban. Fontos lenne, hogy ne csak az árvízvédelemről szóljon.
Ezt követően egy új kezdeményezésről, a Tiszai Natúrparkokról beszélt, azaz olyan tájszinti együttműködésekről, amelyek az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag területein, helyi közösségek által létrehozva működnek, melyek célja a természeti és kulturális, épített örökség megőrzése, bemutatása, hasznosítása; a környezeti nevelés, szemléletformálás; a vidékfejlesztés és jövőkép; valamint a turizmus és a pihenés.
Nyugat-Európában nagyon elterjedt, népszerű, teret ad a polgárok ötleteinek, kezdeményezéseinek, számít aktivitásukra.
Hazánkban 17 natúrpark működik. A Tisza mellett még egy sem. Kialakítás alatt lévő Tiszai Natúrparkok: Tiszasüly és Szolnok között: Tiszai Szentélyek Natúrpark, amelyet 7 település hozott létre, valamint Szolnok és Csongrád között a Tiszavirág Natúrpark 22 település részvételével. Ehhez tartozik Martfű is. Az ideális az lenne, ha végig a Tisza mentén alakulnának Natúrparkok.
Legyenek alkalmasak a víz, a folyó természetes mozgásának az „elviselésére”.Dr. Tallósi Béla előadásának 3. részében a vizes élőhelyek jelentőségéről beszélt. A vizes élőhelyek, a vízvisszatartó tájgazdálkodás szerepe hatalmas lehetne megfelelő hozzáállás mellett, mert környezetében burjánzik az élővilág, jótékonyan hat a klímára. A gyenge termőképességű, mélyen fekvő, belvizes területek könnyen átalakíthatók vizes élőhellyé. Fontos, hogy ne sérüljenek a meglévő természeti értékek, számuk gyarapodjon, unikum-jellegük bővüljön: segítsék a biodiverzitást, a természet sokféleségét, gazdagságának burjánzását.
Azaz a tavaszi áradáskor szükségtározó jelleggel árvízvédelmi szerepe legyen, kánikulában a párolgásával jótékony hatást gyakoroljon a környezetére.
További részletek a Martfűi Városszépítő Egyesület honlapján: varosszepito-martfu.hu.
Vinczéné Balogh Magdolna
Martfűi Városszépítő Egyesület
vezető
Forrás: martfu.hu-2022-02-10
