Kézműves táborunk idén is a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósulhatott meg. Már több éve sikeresen pályázunk, és ismét nagy örömmel kezdtük el megszervezni táborunkat. Nagy volt az érdeklődés, és bízunk benne, hogy jövőre azok is részesei lehetnek majd a közös élménynek, akik ezen a nyáron nem tudtak velünk tartani. Táborunkban ezúttal 24 iskolás kisdiák vehetett részt.
A hagyományok ápolását, megőrzését és tovább örökítését mindig is fontosnak tartottuk a munkánk során. A pályázatnak is kiemelt feladata volt ennek támogatása, így a megvalósítás terén arra törekedtünk, hogy a közös célok teljesüljenek.
A héten a gyerekek olyan népi kismesterségekkel ismerkedhettek meg, melyek napjainkban kicsit feledésbe merültek, vagy kevesen művelik, ezért ezek a foglalkozások megbecsültebbé váltak. Gazdag és színes programokkal készültünk, abban bízva, hogy ezeken keresztül olyan értéket vihetnek haza magukkal, mely megalapozza a népi kultúra iránti érdeklődésüket és szeretetüket.
A táborban folyó munkát segítették a J-NK-SZ Megyei Népművészeti Egyesület tagjai és intézményünkön kívül dolgozó önkéntesek.
Az első napon a fafaragás, famegmunkálás műveleteit osztotta meg velünk Bárdi László fafaragó. Bemutatásra kerültek a környezetünkben lévő faeszközeink, használati tárgyaink, és a famegmunkálás eszközeit is kipróbálhatták a gyerekek. Egy fából készült kis autót állíthattak össze, melyet a munka végeztével festéssel díszítettek.
A keddi napon Kerékgyártó Emese, népi bútorfestő a táblafestésbe nyújtott betekintést. Mesélt a népi bútorfestés múltjáról és hagyományairól, és bemutatott néhány elterjedt népi motívumot is, melyet a táblafestés során a gyerekek felhasználhattak, megfesthettek. Reméljük, hogy az otthonuk dísze marad a táborban elkészült táblakép!
A táborozók örömére ismét terítékre került a mézeskalács. A hét közepén a gyerekek nagy kedvencével Juhászné Hidvégi Edit készült. A finom falatok elfogyasztása előtt megismerkedhettek a mézeskalács történetével, és a Kézműves Házban elkészíthették a saját mézeskalácsaikat, melyeket jóízűen el is fogyaszthattak. Természetesen készültek olyan darabok is, melyeket a gyerekek megdíszítettek, majd egy házikót állítottak össze belőle. A nap végére gyönyörű mézeskalács „paloták” készültek el.
Erre a napra a gluténérzékeny gyermekek számára külön biztosítottunk kézműves tevékenységet. Ismét egy ősi mesterség jelent meg a kézművestábor falai között, melyet Darida Andrea közművelődési munkatárs mutatott be az érdeklődő gyerekeknek. Színes gyapjúból, nemezeléssel karkötő készült. A nemezelést másnap a tábor többi résztvevője is kipróbálhatta.
Csütörtökön a nemezelés mellett a fonásé és szövésé lett a főszerep, melyet Virág Lajosné, Rózsika néni mutatott be. Megismerkedhettek a szövés alapanyagaival és eszközeivel, valamint megtanulhatták a kisméretű szövő keret használatát. A nemez-sünik mellett színes kis tarisznyákat szőhettek és karkötőt fonhattak a gyerekek. Akik nagyon szorgosak voltak, a nap folyamán mindkét mesterség alapjait elsajátíthatták.
A hét zárásaként, pénteken a fazekasságba engedett betekintést Hornyákné Sila Katalin mezőtúri fazekas. A nagy munka előtt a kismesterség múltban gyökerező hagyományairól, történetéről és fejlődéséről mesélt Kati néni. A gyerekek számára már nem volt ismeretlen az agyagozás, így ügyesen és nagy örömmel láttak neki az agyagtárgyak elkészítéséhez. A sok szép tárgyat a szabadlevegőn szárítottuk és együtt csodáltuk a szebbnél szebb alkotásokat.
A hét során a gyerekek egy picit az elméjüket, a fantáziájukat is megmozgathatták a szorgos kezeken kívül. Érkezés után a ráhangolódás, napközben a mozgás, nap végén pedig a lélek lecsendesítése volt a cél. Az elmélyült kézműves tevékenység után jólesett felállni az asztal mellől és megmozgatni az elfáradt lábacskákat és kezecskéket. Székácsné Tálas Gabriella, Gabi néni minden napra készült egy népmesével, találós kérdéssel, népi játékkal, körjátékkal és népdallal. Előkerültek a fonott kosárból a hangszerek, és a hét végére igazi kis muzsikusokká váltak a tábor dalospacsirtái. A csütörtöki napon Székács Anna és Engel Yuval Erdélyből származó, román néptánccal lepte meg a gyerekeket.
A tábor során szerettünk volna minél többet átadni a népi kultúránkból, és ennek nem csak a kézműveskedés a része, hanem a népszokások és a néphagyományok átadása is. A foglalkozásokat kísérő programok: a közös tánc, a zene, az ének és a mese segítették a jó hangulat megalapozását és fenntartását az egész nap során.
Reméljük, a gyerekek sok szép emlékkel távoztak az utolsó napon és büszkén helyezik majd fel polcaikra a saját készítésű tárgyaikat!
Darida Andrea
Támogató: Csoóri Sándor Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma
