Hiszem, hogy önök is bele fognak olvasni, mert egészen kiváló gondolatok vannak ebben a könyvben, amelyek közül sok megmarad az emlékezetben. Ez a könyv nem gyártörténet. Negyvenöt szerző története, amely sokkal emberibb, mintha egy gyárról írtunk volna – ajánlotta leendő olvasói figyelmébe Farkas Imre Tisza Cipőgyári történetek címmel megjelent új kötetét a december 8-i könyvbemutatón.
Ahogyan a könyv kiadója, egyben szerzője korábban is ígérte, a Tisza Cipőgyári történetek valóban nem statisztikai adatoktól hemzsegő, tudományos igényű gyártörténet, hanem a volt dolgozók érdekes történeteinek gyűjteménye, sok-sok fotóval.
Elsősorban humoros történeteket várt legújabb megjelenő könyvéhez Farkas Imre. Olyanokat, amelyek a Tisza Cipőgyárban vagy azzal kapcsolatban történtek. A humoros írások mellett komoly sorsfordító pillanatok, a korra jellemző epizódok is teret kaptak a kötetben, egészen a cipőgyár alapításától. Egyes történetek íróikkal estek meg, másokat csak úgy hallottak, de abban megegyeznek, hogy munkatársaikkal vagy családtagjaikkal már sokszor felidézték azokat.
– Számomra nagy öröm, hogy egyik szerkesztője lehetek ennek a könyvnek – mondta a könyvbemutatón Máté Gizella, a Tisza Cipő lap egykori újságírója. – Bár részese voltam a szerkesztésnek, a megírásnak is, voltak olyan történetei a gyárnak, amelyeket akkor értettem meg igazából, amikor elolvastam Farkas Imre, Kovácsné Magdi írását és Berényi Ferenc összegzését a rendszerváltás idején a cipőgyárban zajló változásokról. Ezek az írások sokkal átláthatóbbá és reálisabbá teszik azokat a történéseket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy még ma is van cipőgyártás a gyárkerítésen belül.
A kötet társszerzőjeként mindazokat köszöntötte, kiemelten Farkas Imrét, a könyv értelmi szerzőjét, kiadóját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a cipőgyár fejlődése az első kapavágástól a befejezésig illetve a továbbélésig megjelenjen benne.
– Sok munka van ebben a könyvben. Mindenki, aki írt bele, hozzájárult ahhoz, hogy kordokumentum szülessen. Hatalmas feladat volt begyűjteni az írásokat is, interjúkat készíteni, az adatokat régi újságok, dokumentumok alapján ellenőrizni – mondta Máté Gizella, név szerint említve szerzőtársait.
A kötet szerzői: Benedek Károly, Benedek Károlyné, Berényi Ferenc, Berta János, Bodó Imre, Bozorádi Hella, Császár András, Csendes Imre, Demjén Bálintné, Dénes Zoltán, dr. Kiss Edit, Enyedi Lajosné, Erneszt Péterné, Farkas Imre, Gajdos Teréz, Gonda Andrásné, Hegedűs Mihály, Kardosné Kovács Marianna, Katona Ervin, Katona Istvánné, Kesjár Andrásné, Kézsmárki András, Kiss Lajos István, Kontos Tibor, Korosa Tiborné, Kovács Jánosné, Kovácsné Sulcz Anna, Kőműves Imréné, Krasznai Károlyné, Lisztes János, Marosfalvi Ernőné, Marossy Ödön, Máté Gizella, Molnár Petra, Molnárné Váczy Márta, Munkácsi Pál, Muzsai Jánosné, Pereszlényi Endréné, Spáczay Gyuláné, Stanga Istvánné, Strasser László, Szabados Gyöngyvér, Tóth Józsefné, Vass Imre és Zagyi Sándor.
Eiler Zita és Darida Andrea, a Művelődési Központ munkatársai mesével készültek erre az alkalomra a martfűi cipőgyárról és az azt alapító egykori cipőkirályról.
– A Tisza Cipőgyár történetét a dolgozói írták, ezért mondhatjuk azt, hogy ezek a mi történeteink, és nem csak azoké, akik írták, hanem azoké is, akik dolgoztak ebben a gyárban valamikor. Tartozunk nekik és magunknak is annyival, hogy megemlékezünk azokról az időkről – hangsúlyozta a könyvbemutatón Berényi Ferenc.
– Nehéz lenne túlértékelni a Tisza Cipőgyár szerepét több ezer ember sorsának, életének alakulásában, boldogulásában, pláne nekünk, akiknek közvetlenül is köze volt ehhez a gyárhoz, és nehéz lenne túlértékelni ennek a gyárnak a jelentőségét elsősorban Martfű, de az egész régió számára.
Szinte az utolsó pillanatban készült ez a könyv, figyelembe véve, hogy egyre kevesebben vagyunk sajnos, akik ezeket a történeteket elmesélhetjük. Különösen igaz ez azokra, akik az első kapavágásokban részt vettek, vagy azokra, akik a 40-es, 50-es években itt dolgoztak.
Szeretettel kell olvasnunk ezeket a sorokat, mert nekünk, rólunk szólnak, de kell, hogy olvassák azok is, akik közvetlenül nem részesei mindennek, gyermekeink, hozzátartozóink. Ismerjék meg azt, hogy milyen körülmények között dolgoztunk – mondta a Tisza Cipőgyár egykori igazgatója, hangsúlyozva, hogy ez a könyv, ezek a történetek a 20. század második felének korrajzai is egyben.
Farkas Imre is elismeréssel szólt a szerzők munkájáról, akik közül sokan itt voltak a könyvbemutatón, köztük a 91 éves Berta Jani bácsival. – Rengeteg bajom volt Jani bácsival, mert megbeszéltünk egy történetet, aztán mondta, hogy van még itt valami. Beírtam. Következőleg ismét mondta, hogy van még itt valami. Azt is beletettük. Valahol megálltunk, de Jani bácsi egy fél kötetet meg tudna tölteni… Farkas Imre szerint ez a kötet épp ettől sokkal emberibb, mintha csak egy gyárról írtak volna.
Meglepetten tapasztalta, hogy a negyvenöt szerzőből csupán ketten voltak, akik alanyi részről martfűiek. – Jöttek az emberek mindenhonnan, és ezer okból. A könyv értékének tartom, hogy ez is megjelenik benne, és hogy ezek az emberek miként váltak martfűivé néhány év alatt.
Farkas Imre számára az is kedves, ahogyan a könyv szerzői a munkáról írnak. – Ma a munkáról sokáig kell bújni az internetet, hogy az ember – Juhász Gyula versén túl – a munka szóra keresve, valami lélekemelőt találjon. Ebben a könyvben finoman, szépen le lett ez is írva. Az élet jelenik meg benne, hogy mi mindent csináltak az emberek.
– Boldog vagyok, hogy láthatom a nagy elődöket, hiszen ünnep, amikor ennyi értékes ember együtt van. Kevés az ilyen alkalom, hogy akikre tisztelettel nézünk, ilyen sokan itt vannak körünkben – köszöntötte a könyvbemutató résztvevőit Asztalosné Kocsis Enikő.
– Nagy felelősséggel dolgozunk munkatársaimmal a hétköznapokban azon, hogy a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjteményt gondozzuk, tartalommal töltsük meg. Ebben a munkában mindig az elődökbe kapaszkodunk. A városvezetéssel együtt hálásak vagyunk azért, hogy ez az igazi várostörténeti értékkel bíró könyv létrejött – mondott köszönetet a szerkesztőknek, a történetek megosztóinak a Művelődési Központ igazgatónője.
Dr. Papp Antal polgármester is köszöntötte a könyv szerkesztőit, akik munkájukkal hozzájárultak városunk értékeinek megőrzéséhez.
A Tisza Cipőgyári történetek kötet megjelenését nagy várakozás előzte meg. A könyvbemutató résztvevői elsőként vehették kézbe és olvashatták mélyen emberi történeteit, amelyek egy hajdan volt gyár mindennapjaiba adnak nem mindennapi bepillantást.
A most megjelent kötet nem előzmények nélküli. Kiadója és szerkesztője 2012-ben megjelent, Pusztáról a Parlamentbe című könyvébe már számos történetet írt mesterszállási őseiről, ottani gyerekkoráról és cipőgyári éveiről. 2016-ban Régi mesterszállási családok címmel adott ki könyvet, amelyben földijei mutatták be felmenőiket. A következő évben megjelent a második kötet is, régi mesterszállási történetekkel, számos szerzőtárssal.
Farkas Imre húsz évig volt a nagy múltú martfűi cipőgyár dolgozója, amelynek működésére további húsz évig rálátása volt, korábban tanulóként, később pedig országgyűlési képviselőként.
A Tisza Cipőgyári történetek éppen attól válnak hitelesé, állnak össze egésszé, mert a kötet szerkesztői ismerik a történetek gyökereit, évtizedekig együtt éltek, lélegeztek a könyv szerzőivel, az egykori több mint gyár dolgozóival.
Herbály Jánosné
Forrás: /martfu.hu-2019-01-08 12:41/
